A kutya betegségei
______________
______________________
Mandulagyulladás
Hideg téli időben, főként kutyáknál viszonylag gyakran találkozhatunk mandulagyulladással, ami sok esetben a garat gyulladásához társul. Leginkább a két évnél fiatalabb állatok betegszenek meg. Érdekes, hogy macskákban csak nagyon ritkán fordul elő ez a betegség. Előfordulhat, hogy a mandulák önálló megbetegedéséről van szó, de számos baktériumos vagy vírusos betegség kísérője is lehet.
A mandulák önálló megbetegedését a legtöbb esetben valamilyen hajlamosító tényező váltja ki. A téli hideg időben a fagyos víz és a hó fogyasztása, vagy a jeges, hideg levegő szájon át való belégzése idézheti elő, nyáron pedig például a fagylalt etetése.
A betegség többnyire heveny lefolyású, ritkán azonban idültté válik. A heveny formára jellemző, hogy a kutya bágyadt, étvágytalan, a betegség első időszakában magas láz is előfordulhat. Jellemző tünet még az öklendezés illetve a krákogás is, amelyet esetenként nyálzás kísérhet.
Az állatorvosi vizsgálat során a mandulák megnagyobbodása illetve kipirulása észlelhető. Ha a gyulladást baktériumos fertőzés okozta, akkor a mandulák felszínén gennyes, apró tüszők is láthatóak. Ilyenkor beszélünk gennyes mandulagyulladásról.
Kezelésként az állatorvos legtöbbször antibiotikum kúrát javasol, kiegészítve valamilyen helyileg alkalmazható fertőtlenítő oldat használatával. Ilyen például a humán vonalon is ismert torokfertőtlenítő, a Glycosept oldat. Mivel a mandulagyulladás a garattájék fájdalmával jár, ezért a betegség ideje alatt a pépes vagy folyékony eledelek adását részesítsük előnybe. Ebben az időszakban csontot és szárazeledelt semmiképp se kínáljunk beteg kedvencünknek.
A betegség a szakember számára könnyen felismerhető, és hatékonyan kezelhető a fentiek szerint. Elhúzódó, vagy rendszeresen visszatérő esetekben azonban az embergyógyászati gyakorlathoz hasonlóan a megoldást a mandulák műtéti úton történő eltávolítása jelenti.
____________________________________________________________
A fogkövesség
Szájüregi problémák gyakran jelentkeznek a kutyáknál, melyek közül az egyik leggyakoribb a fogmeder megbetegedése. A 3 évesnél idősebb kutyák több mint 80%-a szenved enyhébb vagy súlyosabb fogmedri elváltozásban.
A betegség alattomosan kezdődik, első lépésben a fog felszínén plakk-felrakodás képződik. Amennyiben a plakk-képződést nem akadályozzuk meg, a folyamat fokozatosan súlyosbodik, és egy nem regenerálódó, gyógyíthatatlan elváltozást okoz.
Megfelelő kezeléssel azonban a fogmeder megbetegedése megelőzhető illetve gyógyítható.
Enyhébb esetekben ínygyulladást tapasztalunk. Később az íny elválik a fognyaktól, és kis ínytasak képződik, amelyben patogén baktériumok szaporodnak el.
A szervezet helyi gyulladásos reakcióval próbál védekezni, amely ráterjed a fogmedri rostokra, a fog gyökerére, valamint esetenként a csontra is.
A fogmeder gyulladása a fog tartószerkezetének meglazulása révén a fog elvesztéséhez vezethet. A tiszta fogak felületén a plakkok képződése természetes körülmények között is a táplálék felvételt követő néhány órán belül megkezdődik. A nyálból kiváló és a fog zománc - állományához tapadó fehérje természetű anyagok képezik ezt a lepedéke, amely ideális táptalaj a baktériumok elszaporodására. Ezek a baktériumok anyagcsere- termékeik révén károsítják a fogmeder állományát.
Fogkőről akkor beszélünk, ha a nyálból kálciumsók válnak ki a plakkban, ezáltal a lepedék szilárddá válik és barnás-feketés felrakodásként jól látható a fogak nyakán. Fogkövesség esetén a kutyák étvágytalanok, a rágás fájdalmas, az állatok lefogynak.
A gazdának legtöbbször a kutya bűzös lehelete tűnik fel. Ha a fogkövességet nem kezelik, a folyamat generalizálódhat, a baktériumok testszerte eljutva elváltozásokat okozhatnak a tüdőben, a vesében és a szívben.
Ezért a fogmedri betegségek megelőzése rendkívül fontos a kutya általános egészségi állapotának fenntartásában.
A kezelésnek a fennálló fogkövesség megszüntetésére és további plakk képződés elkerülésére kell irányulnia. A sikeres kezelés érdekében az állatorvosnak és a gazdinak szorosan együtt kell működnie. Az állatorvos eltávolítja a fogkövet, kezeli a károsodott foggyökeret és sok esetben rákényszerül a beteg fog eltávolítására is. A későbbi fogkőképződés elkerülése érdekében fontos szerep jut az otthoni gondozásnak is.
Kutyák fogkövessége, a szájhigiénia fontossága
Ahogy az embereknél a fogszuvasodás a kutyáknál a fogkövesség a legelterjedtebb szájüregi probléma.
A fog- és fogínyápolás az embereknél alapvető higiéniai szükséglet és ennek a kutyáknál is így kellene lennie.
A kutya szocializálódásával párhuzamosan az ősi étkezési szokása is megváltozott. A konyhai maradékok, a lágy táplálékok nem kényszerítik a kutyát kellő rágásra, így a fogakon lerakódó lepedékből idővel fogkő képződik.
A kutyatulajdonosok gyakran keresik fel az állatorvosi rendelőket azzal a problémával, hogy kedvencük lehelete bűzös, melynek okozója legtöbbször a fogkövesség.
Sajnos ezek az elváltozások komoly problémákhoz vezethetnek, melyek gyakran a beteg fog elvesztéséhez vezethetnek.
Májusi írásainkban a kutyák leggyakoribb szájüregi elváltozásáról, a fogkőről illetve annak megelőzéséről olvashattok.
A kutyák fogápolása
-a fogkő megelőzése és kezelése-
A kutyáknak éppúgy szükségük van rendszeres fogápolásra, mint az embereknek.
A probléma valósságát mutatja, hogy a statisztikai adatok szerint minden 10 kutyából 8 fogköves.
Egyes országokban kapható speciálisan kutyáknak gyártott fogkrém és fogkefe.
A kutyák fogmosása azonban még gyakorlott kutyatartóknak sem egyszerű feladat.
A probléma megoldására a Waltham kutatóintézet állatorvosai és táplálkozási szakemberi kifejlesztettek egy kettős hatású műcsontot, a Pedigree Rask-ot.
A Rask ízletes csemege és fogtisztító egyben, mely kiváló minőségű összetevőkből áll. Fehérjetartalmának nagyrésze tejből és rizsből származik.
A rizsszemek érdes felülete finoman és hatékonyan távolítja el a lepedéket a kutya fogairól. A rágás folyamatos nyáltermelődéssel jár. A rágás a lepedék mechanikai eltávolítása mellett a fokozott nyáltermelődés révén semlegesíteni képes a lepedék baktériumflórája által termelt káros anyagok jelentős részét is, ezzel elősegítve a kutya szájhigiéniájának fenntartását. Íze miatt a kutyák szívesen fogyasztják.
A Rask műcsont hatását klinikai vizsgálatokkal igazolták.
A vizsgálatba 36 különböző fajtájú kutyát vontak be. Ebből 18 rendszeresen, naponta 1 Rask-ot kapott egy éven keresztül, a többi nem kapott semmilyen táplálék kiegészítőt.
A fogínygyulladást és a lepedék illetve fogkő képződését rendszeres időközönként megvizsgálták.
A vizsgálatok eredményei szerint a rendszeresen Rask-ot fogyasztó kutyáknál 32%-al csökkent a lepedék és a fogkő képződése.
A Rask-ot fogyasztó csoportnál a fogínygyulladás is kisebb mértékű volt, mint a kontroll csoportnál.
A Rask a fogkőképződés és az ínygyulladás kialakulási esélyeinek csökkentése révén támogatja a fogmeder megbetegedésének hatékony kezelését és megelőzését.
Kutyádnak ajánlatos minden nap egy Rask-ot adni, amivel nemcsak megjutalmazhatod, hanem hozzájárulhatsz kedvenced egészégének megóvásához.
____________________________________________________________
A Lyme-kór
A Lyme-kórt a nyolcvanas években diagnosztizálták először. Azóta emberekben a leggyakrabban megállapított kullancs által terjesztett betegség. A háziállatokon kívül lóban és szarvasmarhában is előfordul. Sajnos Magyarországon az utóbbi években nagyon elszaporodtak a kullancsok. Ennek oka valószínűleg az, hogy mostanában enyhék a telek és nem pusztulnak el a hideg idő miatt a kullancsok fejlődési alakjai. A betegséget a Borrelia burgdorferi nevű baktérium okozza, mind az emberben mind pedig az állatokban. A baktérium fenntartói a vadon élő rágcsálók és a nagyvadak. A kullancs ezekből az állatokból szív vért, és adja tovább a kórokozót.
A fertőzött kullancs okozta csípés helyén néhány nap elteltével bőrpír keletkezik, azonban ez a kutyák bundája miatt általában nem vehető észre.
A betegség diagnosztizálása nem egyszerű feladat, hiszen a klinikai tünetek nem mindig egyértelműek. A betegség megállapításához feltétlen szükséges a vérvizsgálat.
Tünetek
Láz, elesettség, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szőrhullás, sántaság .
Gyakori a végtagízületek duzzanata, gyulladása is. Előfordulhat sokízületi gyulladás is.
Ritkábban szívizomgyulladás is jelentkezhet.
Kezelés
Legalább 6 hetes speciális antibiotikum kúra.
Ha a betegség korai stádiumban kerül felismerésre, és idejében elkezdődik a gyógykezelés, akkor jól kezelhető.
Ha viszont későn diagnosztizálják a betegséget, és a kóros folyamatok elfajulnak, akár halállal is végződhet.
Ezért is nagyon fontos a megelőzés. Az elsődleges cél a kullancs elleni védekezés. Itt is az általános kullancs elleni szerek alkalmazása ajánlott, amit már ismertettünk a babesiosis leírásakor.
Az ismertetett kullancs elleni szereket, az állatpatikákban illetve az állatorvosoknál lehet beszerezni.
A betegség ellen rendelkezésre áll vakcina is, ami 1 éves védettséget biztosít a betegség ellen. A vakcinázási programról az állatorvos tájékoztatást ad.
____________________________________________________________
Epilepszia
Az epilepszia alatt olyan idegrendszeri bántalmat értünk, amely jellegzetes, ismétlődő görcsrohamokban nyilvánul meg. Kutyák egyik leggyakoribb idegbetegsége, macskáknál jóval ritkábban találkozunk vele. Oka ismeretlen, feltételezhető a genetikai eredet. Egyes fajták (golden retriever, labrador retriever, uszkár, német juhász, tacskó) kifejezetten hajlamosak a betegségre, de bármely kutyánál jelentkezhet. Egyes esetekben a betegség kialakulása visszavezethető az agyvelő gyulladásos, esetleg traumás eredetű károsodására.
A görcsöket kiváltó hatások között szerepelhet többek között a stressz, a félelem, a kifáradás, erős fény vagy hanghatás, időjárás változás, de spontán, akár alvás közben is kialakulhat a roham.
Az epilepszia lefolyása különböző súlyosságú lehet. Enyhébb esetben a kutya hirtelen elveszti egyensúlyát, támolyogni kezd, lerogy, majd az oldalára dől. Rövid időn belül felkel, de mozgása bizonytalan, szeme ijedt, tekintete zavart. Súlyosabb esetben a roham szinte villámcsapásként éri a kutyát. Az állat az oldalára vágódik, teste megmerevedik, végtagjaival futó mozgásokat végez, pupillái kitágulnak, feje és nyaka teljesen hátrafeszül. A rágóizmok rángása miatt a kutya szája habzik, ajkait és nyelvét véresre haraphatja. A roham alatt nyöszörgő, vagy akár sikító hangot hallathat, bélsár- és vizeletürítés is előfordulhat. A roham pár másodperctől maximum néhány percig tart, de ez a gazdi számára jóval hosszabb időnek tűnhet.
Az epilepsziás görcsök jelentkezhetnek ritkán, havonta, esetleg félévente, lehetnek azonban akár naponta többszöriek is. Jelentkezhetnek a görcsök rendszertelenül, más kutyáknál azonban rendszeres időközökben lehet számítani a roham kialakulására.
A roham alatt a legfontosabb, hogy a kutyát a sérülésektől megóvjuk, ezért óvatosan meg kell fogni a fejét, hogy ne ütődjön a földhöz, vagy a környezetében lévő tárgyakhoz. Soha ne nyúljunk ilyenkor a szájába, mert öntudatlan állapotában nekünk is komoly sérülést okozhat. Egy pár cm átmérőjű fadarabot, vagy egyéb alkalmas eszközt célszerű ilyenkor kedvencünk szájába tenni, megakadályozandó, hogy saját nyelvét elharapja. Roham után gondoskodni kell arról, hogy kedvencünk egy-két órát nyugodt, lehetőleg elsötétített helyen pihenhessen.
Ritkán jelentkező görcsök esetén nincs szükség gyógyszeres kezelésre. Gyakran jelentkező rohamok esetén csak a kutya élete végéig adott megfelelő gyógyszerek segítségével érhető el tünetmentesség, a betegség azonban nem gyógyítható. Általában az embergyógyászatban használt és jól bevált szerek kerülnek kutyák esetében is alkalmazásra.
További témák:
- A "tacskóbénulás"
- Kutyák cukorbetegsége
- Veszettség
- A férgességről általában
- Hőguta
- Babesiosis
- Égési sérülések
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
